Újabb korhű rekonstrukció: ezúttal a mocsarat állították helyre a Városligetben
- Készült: 2021. február 10. szerda, 10:31
A hagyományok ápolására különlegesen fogékony ingatlanfejlesztőnek újabb, a Városliget korai korszakát idéző rekonstrukciót sikerült megvalósítania a hajdani közparkban. Ezúttal a XIX. század eleji állapotokat, a mocsarat állították vissza a területen.
A jarokelo.hu oldalra töltött fel valaki számtalan fotót (cikkünkben) tegnap a Városligetben uralkodó állapotokról. Bejelentésében azt is leírta, hogy 22 éve jár a Ligetbe, de iyen állapotokat eddig csak néhányszor, intenzív felhőszakadás után látott a parkban. A varosliget.info oldal már másfél hete, kifejezetten száraz időszakban kapott üzenetet arról, hogy a nagyréten tocsognak a sétálók a vízben. Mi történt? Elmagyarázzuk.
A Városligeti körúton
Több okra vezethető vissza a most a Városligetben kialakult állapot, ezek közül kiemelt szerepe van a terület eleve magas belvíz-állásának. A Liget projekt tervezésekor készült hidrogeológiai modellszámítások a Dózsa György úti mélygarázs építése miatt a területen további 30-60 cm-es talajvízemelkedéssel számoltak.
A természet bosszúja - azért a víz az úr
A Városliget területe a középkorban elmocsarasodott, homokpusztával körülzárt vízgyűjtő terület volt. A 18. század végén a mocsarat elkezdték lecsapolni, a 19. században a területet pedig több lépcsőben feltöltötték, a Városligetet az 1860-as évekig határoló vízelvezető árkokat betemették. A feltöltés azonban nem volt teljes mértékű, az Ajtósi Dürer sor és a Hermina út is lényegesen magasabban fekszik, mint a park középső területei. A feltöltés ráadásul csak a felszínen látható állapotokban eredményezett jelentős javulást, a mélyben a talajvíz továbbra is magasan állt, eddig azonban kelet-nyugati irányú szabad elfolyását nem akadályozta semmi. A Dózsa György úti mélygarázzsal ez azonban megváltozott, a területen a víz nagyarányú visszaduzzadása figyelhető meg.
A mélygarázs közelében
A másik ok, hogy bár a projekt a ligeti zöldfelületek növelését tűzte ki célul, egyelőre csak a burkolt felületek, föld alatti közművek, víztározó és szikkasztó medencék, vasbetonból készült pavilonépítmények számának növekedése látszik. A sétautak a park keleti-déli területein még szélesebbek lettek, a sportpályák, játszótéri gumiburkolatú területek tovább növekedtek. Ezek pedig nem nyelik el a csapadékot. Nyilván nem tesz jót a vízelvezetésnek az sem, hogy a megbolygatott területeken az utakat sok helyen nem sikerült szintbe hozni, van ahol az új kialakítású sétaút 10-15 cm-rel magasabban fekszik az eredeti talajszintnél. Átokként ül a Városligeten továbbá a magyar közmű és útépítés általános problémája is: a burkolt felületek soha nem a vízelvezető felé lejtenek.
Kellemetlen, de van ennek veszélye?
Az új nagyjátszótér és a Királydomb között
A városligeti park használati értékét mindenképpen csökkentik a kialakult állapotok. A környéken élők a parkot ugyanis nem csak ünnepnapokon használták, a mindennapi séta, kikapcsolódás terepe volt számukra egész évben.
A Városligeti Építési Szabályzat 2014-es megalkotását megelőző partnerségi egyeztetésen több szakember - pl a Corvinus Egyetem Tájépítészeti karának egyetemi oktatója - kérte, hogy végezzenek pontos számításokat: hogyan fog hatni a megemelkedett talajvízszint a területen álló idős fákra, amelyek a szakemberek aggodalma szerint "nem fogják tudni tolerálni" a talajvízszint változásait. Ilyen vizsgálat azonban nem történt.
A folyamatosan felázott talaj még tartogathat meglepetéseket, különösen a nem megfelelő statikai állapotban lévő fák tekintetében. Ha egy idős, terjedelmes fa koronája nincs megfelelő alakító metszéssel egyensúlyban tartva, a fa megdőlhet, a felázott talajban pedig könnyebben kifordulhat. A folyamatos nyirkos környezet pedig a gombabetegségeknek szolgál ideális táptalajul.
fotók: jarokelo.hu
